Egy elég nagy témát szeretnék most körbejárni ez pedig a termékek, termékkategóriák témája. Nagyon sok oka lehet annak, ha sikertelen egy webáruház, vagy nem hoz kellő profitot, amin viszont "mi" webfejlesztők egyáltalán nem tudunk javítani az a hozott anyag, ezen belül is kulcsfontosságú a termékek és ezekhez kapcsolódó információk.
Meg tudjuk győzni ügyfeleinket arról, hogy így legyen inkább az áruház elrendezése, vagy ez a gomb oda kerüljön és ne ide. Tudunk logikus felépítésű webáruházat készíteni, SEO barát oldalakat és egyebek marketing trükköket is be tudunk vetni. Amit azonban mi nem tudunk megcsinálni az ügyfél helyett az a termékek és a termékekkel kapcsolatos információk, paraméterek kérdése.
Azt hiszem, hogy általánosan elmondható, hogy az ügyfelek többsége lényegesen alulbecsüli azt az időt amit neki arra kell fordítania, hogy foglalkozzon a saját áruházával. Az "áruházat készíttet", "feltölt", "értékesít", "örül és pénzt számol" első körben tűnik csak egyszerűnek, és könnyű profittal kecsegtetőnek.
Adatok feltöltése "kézzel":
A legtöbb problémát általában az okozza, hogy az áruház egy ez eladó számára eddig ismeretlen terméket árul, nem egy esetben tapasztaljuk azt, hogy mondjuk volt valakinek egy ABC jellegű boltja és most szexuális kiegészítőket áruló webáruházat szeretne nyitni, vagy éppen valaki eddig alkalmazásban állt egy cégnél és bizonyos termékekkel foglalkozott és most egy másik termékkört szeretne a weben árulni, amit nem ismer. Persze vannak erre ellenpéldák is, pl. az www.alpinetrade.hu amelyik egy hobbiból nőtte ki magát webáruházzá.
Az termékismeret hiánya több problémát is rejt magába! Ha az eladó nem ismeri kellőképpen a terméket akkor sem a kategória struktúra sem pedig a termék adatlapja nem fogja azokat a fontos információkat tartalmazni, ahogyan az emberek keresik/keresnék az adott terméket. Lehet persze a Google Insights vagy Keyword Tool segítségével kapcsolódó kulcsszavakat keresni, de ezen cikkem alapján is látható, hogy felhasználók nem keresnek feltétlenül azonosan a webáruházon belül és a webáruházon kívül. Összességében azonban a vásárló nem találja meg a számára fontos információt a termékekkel kapcsolatban.
A problémák másik forrása az, hogy általában nem áll rendelkezésre semmilyen adat sem a termékekeről, ha nincsen vállalatirányítási rendszer vagy valamilyen ügyviteli szoftver, akkor a termékekről nincsen elektronikus formában semmilyen anyag sem. Nem egyszer pedig amikor azt kérjük, hogy na most akkor a terméklistát adják oda, akkor kapunk egy linket a gyártó oldalára, ahol fent van az összes termék, majd az ügyfél teljesen ártatlanul megkérdezi, hogy az miért nem jó... Ezt most bővebben nem akarom kifejteni, de attól mert valahol valahogyan meg van jelenítve az információ, az még nem azt jelenti, hogy onnan ésszerű ember munkával mi át tudjuk emelni egy másik rendszerbe, következésképpen azt valakinek át kell vezetnie.
A webáruháznak pedig elektronikusan van szüksége a termékekre algoritmikusan feldolgozható módon (elnézést a "káromkodásért", de egy Excel, csv vagy xml formátum pl. jó eséllyel feldolgozható, míg egy másik weboldal nem!), tehát az eladó feladata az, hogy minden termék minden paraméterét kitalálja/bepötyögje/átvezesse. Tovább nehezítheti a helyzetet a termék kép(ek) hiánya. A hagyományos boltokban nem szükséges, hogy minden termékről legyen fotó, ezért a kereskedők nem fotóznak le minden terméket. Azonban ha mondjuk egy ruhát szeretnénk minél jobban kívánatossá tenni a vásárló számára, akkor nem is biztos, hogy egy kép elég, tovább nehezíti a problémát, ha mondjuk a termék többféle színben kapható, mert adott esetben minden színt egy ruhából külön-külön le kell fotózni, sőt esetleg elölről-hátulról sem árt ha van róla kép. A képpel kapcsolatban igen sok probléma van, ha olyan termékeket fotózunk le ahol kicsi a haszon, vagy már csak 1-2 van raktáron, akkor a termék kép elkészítésének költsége a termék eladási árához képest drága, így ez vagy bele van építve az árba vagy pedig hiába adjuk el a terméket tulajdonképpen nem kerestünk vele semmit sem, mert feltöltöttük, lefotóztuk, megvettük, és a profitunk már sehol sincsen.
Sok esetben találkoztunk azzal, hogy az eladó állítása szerint van a termékről fotó, majd amikor oda jutottunk, hogy kellene a kép, akkor egy bélyegkép méretű felnagyíthatatlan és apró részleteket meg nem mutató képet kapunk a termékekhez, ezért nem csak magának a képnek a megléte a fontos, hanem a kép mérete és minősége is, ha olyan termékről van szó amely valamilyen speciális eszköz, alkatrész, akkor esetleg minden termékhez célszerű mellékelni a technikai rajzot, robbantott ábrát vagy egyéb olyan képeket amelyek a felhasználó számára világossá teszik, hogy ez a termék oda elfér, beszerelhető-e stb stb.
A termékképeken és termék paramétereken kívül ügyelnünk kell arra is, hogy a termék leírása jó legyen. A weben a vásárlónak nincsen lehetősége kérdezni, neki tulajdonképpen azon információk alapján kell meghozni a döntését amit lát, ha egy termékhez nincsen semmi leírás, akkor nem fog tudni döntés hozni és inkább tovább áll és vásárol máshol, olyan helyen mondjuk ahol le van írva hosszan és érthetően, hogy mik a termék előnyei, illetve mit tartalmaz a termék stb.
Ha igazán profi termékadatlapot, kategorizálást, szűkítéses keresést szeretnénk, akkor az egyes termékeknek meg kell adni még ezeket a különböző paramétereit is. Pl. bicikli esetében: gyártó, váz méret, férfi/női, kerék méret. Ezen adatokat meg kell adni minden esetben a termékek esetében (különben a szűkítésnek nincsen sok értelme), tehát ha profi szűkítéses rendszert szeretnénk az több idő, mintha ne. Természetesen a befektetett energia sokszorosan megtérül, de ha ezt egyszer nem csináljuk meg korrektül, akkor nincs mi megtérüljön!
Adatok migrációja egy meglévő webáruházból:
A web fejlődése miatt (minimum) 3-4 évente célszerű teljesen megújítani a webáruházat, mind ergonómia mind pedig funkcionális szempontból. Ez nem azért van, mert tervezési hiba történt az elején, hanem egészen egyszerűen ennyi idő alatt a termékek és a piac is változik, 2 éve még senki sem tett Facebook "like" gombot a webáruházba, mert nem volt, nem lehetett megjeleníteni a termék adatlapon, hogy ezt a terméket átveheti az ország 229 pontján a Pick-Pack pontokban, mert az sem volt még akkor! Természetesen bele lehet erőltetni ezeket is a struktúrába, de nincs értelme. Tehát induljunk ki abból, hogy a régi webshopból kell áthozni a termékeket az újba automatikusan.
Szerencsés esetben a régi és az új webshopot is ugyanaz a cég csinálta és akkor legalább a forrás adatok minőségével, tárolási struktúrájával tisztában van. Az általános eset azon az, hogy az új webshop készítője kapja meg azt a dicsőséges feladatot, hogy a dokumentálatlan termékstruktúrából próbáljon meg minél több adatot automatikusan átmenti az újba.
Hiába tűnik külső szemlélő számára ez egy teljesen triviális feladatnak, vannak esetek, hogy az adatok automatikus migrációja az új webáruház létrehozásában egy jelentős költség tételként szerepel. Itt általában már nem csak a termék adatokra, hanem a felhasználói adatokra is gondolnunk kell, de ezt a pontot most ne érintsük, a termékek és kategóriák migrációja néha önmagában is fájdalmas lépés.
Például nem biztos, hogy azonos termékkategóriákat kell létrehozni az új webshopban, mint a régiben, sok esetben a régi webshop még másik kódkészlettel tárolta el az adatokat, így még ezeket konvertálni is kell. Mivel a szűkítéses keresés csak nemrég létezik így például ezen adatok az előző webshopban szinte biztos, hogy nem is léteztek, ekkor pedig már nem csak migrálni kell a termékeket, hanem új paraméterekkel is el kell őket látni, ami szintén emberi erőforrást foglal le.
A migrációs során pedig olyan apró meglepetésekről már nem is beszélek, amibe mi is egyszer belefutottunk, hogy ugyanazon mező értéke egy bizonyos dátum előtt mást jelentett, mint utána, persze dokumentáció híján csak a migrálást követően kódból lehetett megtalálni a különbséget. Nevezetesen pedig azt, hogy a termék értékelés X időpontig 0-3 közötti értékkel, egy X után pedig 0-9 közötti értékkel volt jelölve. Ennek eredménye az lett, hogy az összes migrált termék amelyet X idő előtt 3-asra (kiváló) értékeltek közepesnek számító értéket kapott a végén.
Egyszóval új áruházra való áttéréskor is számítanunk kell arra, hogy az adatok áttöltése problémás lesz, és habár ezt a fejlesztők megoldják majd, de nem 10 Ft-os tétel lesz sajnos.
Adatok átvétele vállalatirányítási rendszerből
Ha úgy gondoljuk, hogy a fenti rémálmok ránk egyáltalán nem vonatkoznak, hiszen nekünk profi ERP vagy ügyviteli rendszerünk van és ebből jönnek az adatok, akkor nem feltétlenül van igazunk.
Az ERP rendszerben ugyanis az adatok általában nem abban a struktúrában szerepelnek, mint a weben, vagy ahogyan a weben célszerű lenne. Csak egy példa: általában 7 főkategória lehet a weben, mert az emberek ebből még könnyen tudnak választani, ha mondjuk nálunk az ERP-ben 30 van, mert a munkatársak úgyis tudják, hogy mit hol keressenek, nos ezt egy ez egyben leképezni nem lehet a webre, tehát konvertálni kell.
Pl. az ERP rendszerben általában nem szoktak több képet tárolni egy termékhez, mert nem kell, az ERP rendszernek nem az a feladata, hogy a termékek funkciók szerint legyenek kereshetőek és vásárlók számára érthető leírást tartalmazzanak, hanem egészen más. Egyszóval a két rendszerben nagyon hasonló adatok vannak, de mégsem lehet őket sok esetben egy ez egyben megfeleltetni egymásnak, sőt sok ERP-ben tárolt adatot nem is célszerű megjeleníteni a webáruházban.
A ERP rendszer és webáruház kapcsolatánál még további problémák is felmerülnek, mégpedig az hogy az ERP rendszer és a webáruház között kvázi állandó kapcsolat van, vagyis nem csak egyszer kell megoldani a konverziót, hanem folyamatosan fent kell tartani azt, hogy a két rendszer együtt tudjon működni hibamentesen. 10.000 terméket persze szinte sehogy máshogy nem lehet kezelni, mert luxus lenne az ERP rendszerbe és a webáruházba is egyesével külön-külön feltölteni az egészet, de amikor az ERP szolgáltatja a webáruháza számára az adatokat, akkor nem gondolkozhatunk a termék adatokkal kapcsolatban úgy, hogy úgyis benne van az ERP rendszerben. (Ez főleg B2C webáruház esetében igaz, B2B esetben jó eséllyel jó adatokat kapunk az ERP-ből mindenfajta átalakítás nélkül is.)
Összefoglalás:
Szánjunk időt arra, hogy végiggondoljuk azt, hogy milyen módon tudjuk szolgáltatni a webáruházba az adatokat, mennyi belső erőforrást kell hozzá allokálni kezdetben és mennyit folyamatosan. Hiába csináltatunk professzionális áruházat, és költünk sokat a marketingre, ha mi magunk nem szolgáltatjuk profin a termékeket, leírásokat, anyagokat, akkor nem várhatjuk el, hogy az áruház sikeres legyen.
