Q: Miről is szól pontosan a nyílt fordítás projekt?
A: A projekt egy - egyelőre - gyerekcipőben járó non-profit kezdeményezés, amely során önkéntesek kollaboratív módon fordítják le magyarra Lawrence Lessig Code v2. című könyvét. A munkafolyamat dióhéjban összefoglalva úgy néz ki, hogy Google spreadsheet formában online elérhetővé tettem az egész könyvet, a résztvevők pedig szerkesztői jogosultság birtokában dolgozhatnak a fordításon. Mindenki maga döntheti el, hogy milyen intenzitással vesz részt a projektben és maga választhatja ki a neki tetsző részt, amit fordítani akar. Lényegében az egész munka a “peer production” szellemében zajlik; önkéntes résztvevők készítik a fordításokat és egymás munkáját is ellenőrzik - ha van kedvük. A projektre vonatkozó részletesebb tudnivalókat itt és itt lehet megtalálni.
Q: Ez bizony eléggé rendhagyó koncepció. Honnan jött az ötlet?
A: Lehet, hogy rendhagyónak tűnik; a projekt számomra az Open Source koncepció gyakorlati megvalósítására irányuló kísérlet. Az Internet és a szerzői jogi kérdéseivel viszonylag régen, a Napster bezárása és a fájlcserélés körüli jogi csetepaté kapcsán kezdtem el foglalkozni, már a szakdolgozatomat is ebből a témából írtam. Bár - ma már úgy látom - a lánglelkű ifjúság alapvetően téves következtetésekre ragadtatott, főleg két szerző munkáit olvastam rajongással: Dr. Boytha Györgyét és Lawrence Lessigét.
Talán közhelynek számít, hogy bizonyos értelemben a jog fejlődés a műszaki fejlődés mögött kullog; Lessig pedig lényegében egyes alapvető jogintézmények - pl. szerzői jog, tulajdon, szólásszabadság, magánszféra - újraértelmezésére tett kísérletet az Internet által képviselt műszaki fejlődés tükrében. Az évszázadok alatt kialakult jogintézmények kritikai elemzése mellett Lessig - és sokan mások - igyekeztek olyan társadalmi, gazdasági, termelési modell(eke)t kidolgozni, amely(ek) a hálózatok kora sajátosságainak megfelelően ösztönzi(k) a kulturális javak előállítását és megkönnyíti(k) az azokhoz való hozzáférést, azok felhasználását a fogyasztók számára.
Q: Ha esetleg valaki nem tudná, hogy mi is az a Creative Commons, össze tudod nekik foglalni néhány mondatban?
A: Talán nem tévedek nagyot, ha úgy fogalmazok, a Creative Commons (CC) is Lessig köpönyegéből bújt elő. Koncepciója szerint a CC kiindulópontja, hogy a hatályos szerzői jogok az Internet és a hálózati közösségek korában aránytalanul és szükségtelenül széles körű jogokat biztosítanak a jogosultaknak, ezért a CC - egy nonprofit szervezet - szabványosított licenszeket dolgoz ki azon alkotók számára, akik a közösség javára hajlandóak lemondani bizonyos jogosultságaikról és műveiket ilyen licenszek alatt teszik közzé. Ezeket a műveket például szabad másolni, megosztani, átdolgozni stb.
Q: Miért pont Lawrence Lessig Code v2 c. könyvét választottad ki elsőnek?
A: Tulajdonképpen számos ok indokolja a választásomat. Ezek közül néhányat említek, nem fontossági sorrendben.
a) Mióta elkezdtem olvasni a műveit, igazi rajongó lettem, nagyon tetszenek a gondolatai, felvetései, stílusa.
b) A szerzői művek fordítása, annak engedélyezése, a szerző kizárólagos joga. Így ezt a projektet nem lehetne egy Dan Brown vagy Harry Potter regénnyel megcsinálni. Lessig munkái viszont maguk is CC licensz alatt jelentek meg, így szabadon fordíthatóak. (Azért a biztonság kedvéért kértem engedélyt a szerzőtől is, akitől ezt a választ kaptam:
All of my books are available under licenses that would permit you to translate them non-commercially. The future of Ideas, Free Culture, and Remix are all under CC-BY-NC licenses. Code and Code v2 are under CC-BY-SA [...]. As a longtime admirer of Hungary (I taught there in the early 1990s at CEU), it would make me very happy to have the books available in Hungarian. Thank you for your interest.
c) Más módon a Code v2-t valószínűleg soha nem fordítanák le magyarra. Lessig munkái közül magyarul a Google-ben csak a Szabad Kultúra c. könyvet találtam meg. A fordítást a Kiskapu Kiadó adta ki (fordította Antal Ferenc, lektorálta Dr. Róna András és Rézműves László). Az eredeti műre vonatkozó licensz alapján a kiadó a nyomtatott és megrendelhető könyv mellett - ha nem tévedek - köteles ingyenesen is letölthetővé tenni a művet. Nem tudom, hányan vették meg a könyvet, de a kiadó honlapja szerint az ingyenes e-könyvet máig 21.923-an töltötték le (ebből legalább 3 én voltam). Csak remélni tudom, hogy nyereséges volt a projekt és még számos hasonló könyv fordítását olvashatjuk majd. Némileg mást sejtet, hogy a magyar nyelvű kiadáshoz tartozó blog az utolsó bejegyzés szerint 2008. december 6-án “behalt”.
Q: Mit csináltok majd a kész fordítással?
A: Konkrét terv egyelőre nincs; az biztos, hogy lesz egy ingyenesen elérhető, véglegesnek szánt pdf verzió, fizetős verzió pedig nem lesz. A projekt amatőr (azaz: nem pénzért, hanem kedvtelésből végzett) jellege miatt viszont a szöveg teljesen soha nem lesz végleges; ahogyan jönnek majd az olvasóktól a javítási javaslatok, úgy frissül majd a szöveg is.
Q: Kicsit visszakanyarodva: tényleg, miért dolgoznak az emberek ingyen, miért vesznek részt ilyen projektekben? Pláne, hogyan működhet egy ilyen koncepció?
A: Egy filmben hallottam, hogy az ilyen típusú kérdésekre egy válasz adható csak, az hogy “igen”. A résztvevőktől kellene megkérdezni, hogy miért csinálják. Pontosan én is csak némi önvizsgálat után tudnám összefoglalni, de röviden azért, mert élvezem. Hobbi. A résztvevők - gondolom - nyelvgyakorlás miatt, kedvtelésből, örömből.
Hogyan működik? “Igen.” Az biztos, hogy vannak már működő példák, hiszen a TEDTalk videók feliratait önkéntesek fordítják, a kalózvideók feliratait önkéntesek fordítják, az Amnesty International Magyarország egyes szövegeit önkéntesek fordítják, a Facebook kezelőfelületét önkéntesek fordítják, egyes nyílt forráskódú szoftverek felületét, dokumentációját önkéntesek fordítják, a Google fordítója is használja a felhasználók fordításait is, és még sorolhatnám.
Komolyra fordítva a szót, ezekre a kérdésekre a választ nem tudom itt kifejteni, ajánlok azonban néhány linket a témában: “Working for Free? - Motivations of Participating in Open Source Projects”, “The Wealth of Networks”, Authors@Google: Lawrence Lessig. (Különösen ajánlom az utolsó linket; hát nem szomorú, hogy mindez angolul van?)
Q: Tényleg, Magyarországon foglalkoznak ezzel a témával? Van vonatkozó magyar szakirodalom?
A: Az Internet jogi kérdéseivel szerintem már minden egyetemen foglalkoznak. Egy gyors keresés után találtam egy tárgyleírást a BME-n, ami kifejezetten témába vág (Bodó Balázs: Online tartalom, piacszabályozás, szerzői jog: jogi és gazdasági kérdések az interneten), szóval igen, foglalkoznak a témával Magyarországon. A szakirodalom legnagyobb része azonban angolul van.
Q: Ha valaki kedvet kapott, akkor még részt vehet a fordításban? Hogyan?
A: Természetesen, minden érdeklődő jelentkezőt örömmel várunk! A részvételhez ezen az űrlapon kell jelentkezni. A projekt Google Docs rendszeren fut, a részvételnek pedig két formája van:
1) közvetlenül be lehet lépni a fordítandó spreadsheetre és szerkeszteni lehet a fájlt, illetve
2) napi hírlevél formában is lehet dolgozni: a résztvevők minden éjszaka kapnak egy névre szóló levelet, amely tartalmaz egy angol nyelvű fordítandó bekezdést és annak a Google-féle gépi fordítását. A helyes fordítást egy válasz levélben kell visszaküldeni, és ennyi.
Q: A fordításhoz akkor Google Docs-ot használtok néhány kiegészítéssel; pontosan mik ezek és hogyan támogatják a munkát?
A: Ismét a nyílt kód csodáját láthatjuk, javascript alkalmazásokat lehet írni a legtöbb Google szolgáltatáshoz, a Docs-hoz is. A projekt számára eddig két kódot írtam, az egyik a spreadsheet közvetlen szerkesztésében segít, a másik az automatikus levelezést oldja meg. Az első esetben ki kell jelölni a fordítandó cellát, és egy gombnyomásra az alkalmazás a szomszédos cellába beilleszti a gépi fordítást segítség gyanánt, illetve megjelöli a cellát, hogy
a) azt melyik fordító késztette és hogy
b) azt már valaki lefordította.
Q: Számomra új információ, hogy lehet a Google Docs-ot programozni; neked, mint nem szakmabelinek, mennyire volt bonyolult?
A: A kódolás küzdelmes volt, de végül is sikerült. A legtöbb nehézséget az okozta, hogy ezek voltak életem első scriptjei, legutóbb még BASIC programot írtam Commodore-on. Ja, és gimnáziumban foglalkoztunk Pascallal, de az nem számít, mert nem figyeltem. Ma már úgy érzem, belejöttem a javascriptbe és egyre gyorsabban tudom összerakni a kódokat. Már tudom is, mi lesz a következő alkalmazás: egy terminológia támogató program. Meg gondolkozom azon, hogy hogyan lehetne a projektet Facebookra vinni, de még nem jöttem rá.
Q: Mi a következő lépés? Van már következő könyv, vagy következő írás, amit szeretnétek magyarra lefordítani?
A: A következő lépés ennek a projektnek a befejezése. Egyelőre kb. 10%-os készültségnél állunk, úgyhogy még rengeteg munka van hátra. Koordinációs szempontból a legnagyobb kihívás résztvevőket toborozni és a résztvevők érdeklődését, elszántságát fenntartani. A másik nagy feladat a minőségbiztosítás, hiszen sok utómunkára lesz még szükség ahhoz, hogy az elkészült fordítás elfogadható minőségű legyen. De ezek egyelőre a jövő kérdései. Következő fordítandó mű még nincsen, ennek a projektnek a tapasztalatai alapján döntenek majd elsősorban a résztvevők, hogy mit szeretnének majd csinálni.