E-commerce - Kereskedj JÓL a weben!

 Fórumokon megfordulva nagyon sokszor találkozik az ember azzal a kifejezéssel, hogy "long-tail", vagy magyarul "hosszú farok", a szó jelentése persze némileg módosulhat annak függvényében, hogy az ember milyen fórumokat olvas, de a webáruház és webes kereskedelem kontextusában a "hosszú farok" alapvetően azt a terminológiát jelöli, hogy néhány termék nagyon kelendő, ezekből nagyon sok fogy, de vannak olyan termékek amelyekből csak minimális számú fogy, viszont ezen termékekből nagyon sok különböző van, így megéri felvenne a palettára, mert egy webáruházban "elfér", és nagyon széles vevőkört ki tudunk így szolgálni.

Mindenfajta beállítás nélkül a Google Analytics képes arra, hogy kövesse, hogy milyen kulcsszóra keresve talált el a látogató az odalunkra. Kivéve akkor persze, ha be van lépve, de ha webáruházunk van, akkor még további dolgokat is képesek vagyunk az Analytics-el művelni, például követhetjük azt, hogy a tényleges vásárlók milyen utat járnak be, vagy éppen a webáruházon belüli kereséseket tudjuk vele elemezni. 

A probléma az, hogy azt látjuk, hogy milyen kulcsszóra mekkora a forgalom, de azt sajnos nem, hogy az adott kulcsszó milyen pozícióban jelent meg, merthogy ez is nagyon fontos. Egyrészt mióta folyamatosan változik a Google lényegében hiába látjuk magunkat az első helyen, semmilyen garancia sincsen arra, hogy másoknak is első helyen vagyunk, de mondhatjuk úgyis, hogy leginkább egyáltalán nincsen semmi garancia erre.

Aki gyakran nézi a Google Analytics statisztikáit az az utóbbi időben egyre többször találkozhat az organikus forrásból származó kulcsszavak között a "(not provided)" kifejezéssel. Ez sajnos annyit jelent, hogy nem látjuk azt, hogy milyen kulcsszóra jött be a felhasználó, csak annyit látunk, hogy Google organikus keresésből jött. 

Miért is van ez?  A Google bevezette az un. "SSL search" szolgáltatást vagyis valamilyen bejelentkezett Google eszközt használó felhasználó esetében a kapcsolat a Google és a felhasználó között titkosított csatornán megy keresztül, és úgy gondolja, hogy ha már a felhasználó keresése nem tartozik senki másra csak a Google-re és az adott felhasználóra akkor a találati oldal se tudjon róla, vagyis az oldal számára is rejtve marad.

Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben folyamatosan a címben említett hirdetések jelennek meg nekem Facebookon, nem igazán tudtam megállni a dolgot és rákattintottam egyre. Az oldal nagyon ügyesen "álcázott" segítséget nyújt számodra, merthogy megtanít egy olyan algoritmusra amellyel szanaszét fogod fosztani az online kaszinókat, és rögtön mutat is neked párat arra az esetre, ha első körben nem jutna eszedbe semmi.

Konkrétan erre az oldalra gondolok: http://www.penzt-keresnl.com/

Internethez szokott ember lévén rögtön kerestem benne azt, hogy vajon miért is éri meg valakinek elmondani a nagy titkot mindenki számára! Miért akar velem valaki olyan jó lenne, hogy megtanít arra, hogy hogyan fosszam ki az összes létező kaszinót. De első körben, semmi... sehol egy feliratkozó gomb, semmi e-mail cím gyűjtés, hogyan lehet ez!? Miért hirdeti valaki (merthogy a Facebookon a fizetett hirdetések között van) egy olyan oldalt ahol elmondja a nagy tutit, majd pedig semmi bevétele sem származik belőle, csak kiadása... 

Először is, minden kedves olvasómnak B.U.É.K.! Köszönöm, hogy velem tartasz majd 2012-ben is! Igyekszem sok érdekes témát felvetni, persze nagy változások lesznek majd az életemben és ezért a blog is kicsit más lesz majd, de persze mindent a maga idejében.

A cím a mai elmélkedésem szüleménye, amikor is új Google hirdetésre leltem.

Gondoltam, nocsak végre egy érdekes oldal, amelyről mellesleg nem tudok. Persze webáruház szolgáltatóként nem kell mindenről tudnom, de sok-sok felkérést kapunk amúgy innen-onnan, hogy szerepeljünk itt és ott pénzért, hogy aztán majd mennyi üzlet fog jönni. Általában persze nem jön, legalábbis általában onnan nem jön, akik azt állítják, hogy mekkora üzleteket/forgalmaz fognak hozni.

De térjünk vissza aktuális témánkhoz: webaruhazmotor.hu

Az oldal lényegében egy nagy kérdőív amelyet ki kell tölteni ahhoz, hogy az ember megtudja, hogy melyik webáruház motor illik neki leginkább. A kérdések jó része releváns, tehát nem is hülyeségeket kérdez az oldal, ezek nagy részét magam is fel szoktam tenni, persze egy részük teljesen értelmetlen, pl. nem fontos a referencia / legalább 100 referencia legyen, vagy 1000-nél is több referencia legyen, lényegében a 100 és 1000 között már nem nagyon van különbség, és az 1000-et csak a bérelhető webáruház szolgáltatók tudják megugrani.

Sebtiben kis is lett töltve a kérdőív és a következő eredményt kaptam (természetesen egy e-mail cím beírása után)

Persze más eredményekkel is kipróbáltam a "szolgáltatást" és meglepő módon valahogyan mindig az Unas rendszere lett az amelyiket ajánlott a rendszer.

Ha mögé nézünk a dolgoknak, akkor érthető is, hogy miért az Unas rendszere nyert.

Innentől pedig elég megkérdőjelezhető az oldal "tisztasága", mivel az oldal helyileg az unas ns3.unas.hu szerverén foglal helyet.

Semmi bajom nincsen azzal, ha valaki tiszta versenyben hirdet/nyer/kommunikál.

Probléma akkor van, ha valaki egy "független" álca mögé húzódva próbálja meg értékesíteni a szolgáltatását, lényegében félrevezetésen alapuló eszközökkel. Ráadásul az oldalon sem adatkezelés sem semmi nincsen arra vonatkozóan, hogy mi történik azokkal az adatokkal amelyeket itt megadtam, úgyhogy ezt majd kíváncsian várom!

Kicsit furcsa így az oldalt: "A személyre szabott webáruház szolgáltató kalauznak hívni", ha az output minden esetben egyetlen rendszer. Ez vajon mennyire tisztességes piaci magatartás?

Ez a bejegyzés egy nagyon rövid gyorstalpaló lesz, amely leginkább a webáruház tulajdonosok számára lesz hasznos, de természetesen bárki használhatja, aki a Google Analytics szoftverrel analizálja a látogatóit.

A probléma forrása az, hogy a Google Analytics csak nagyobb külföldi keresőket ismeri fel keresőnek, így a hazai oldalak, akik egyébként a Google motorját használják nem minősülnek ennek. A probléma lényegében az összes hazai weboldal tulajdonost érinti!!! Igen, ezt nem tudom ennél jobban kihangsúlyozni.

Hogyan ismerem fel, hogy érint engem a probléma? Nos nagyon egyszerű, ha a Google Analyticsben a következő sorokat látod a forgalom forrásainál, akkor a probléma nálad is fennáll:

origo.hu / referral

startlap.hu / referral

ok.hu / referral

Vizuális típusoknak:

Látható, hogy a Google saját magát organic (vagyis organikus forrás) ként ismeri fel, az origo.hu, stratlap.hu oldalakat pedig, mint hivatkozó oldalak.

A probléma ezzel csak az, hogy mivel hivatkozó forrásként tekint rájuk, így nem tárolja le azt, hogy milyen kulcsszóval találtak el az oldalra. Pedig egy organikus keresőből jövő látogató esetében a lényeg nem abban van, hogy mennyien jöttek onnan, hanem abban van, hogy milyen kulcsszavakkal találtak meg engem onnan.

Több webáruházon végzett kutatásaim alapján azt lehet mondani, hogy ha a Google keresőből jövő látogatószámot 100%-nak tekintjük, akkor a 4-5 kisebb magyar forrás összesen körülbelül 10-15%-ot hoz. Ez már nem nevezhető tehát statisztikai hibának, ráadásul ezeket a keresők még egyenként is többen használják idehaza, mint a Microsoft Search nevezetű keresőjét, ilyen szempontból nem elhanyagolható méretű adatot vesztünk el a felhasználóinkról abban az esetben, ha nem állítjuk be megfelelően a Google Analytics-et.

Mit kell tehát tennünk, hogy pontosabb legyen a Google Analitikánk? 

A Google Analytics kódjának megfelelő részlete az oldalunkon valahogyan így néz ki (csak a legújabb GA kód esetében használható így ez a paraméter, a régebbi kódoknál ):

  var _gaq = _gaq || [];

  _gaq.push(['_setAccount', 'UA-XXXXXXXX-1']);

  _gaq.push(['_trackPageview']);

 

Ide kell nekünk beszúrni a következő sorokat, hogy megkapjuk a pontosított kódot 

  var _gaq = _gaq || [];

  _gaq.push(['_setAccount', 'UA-XXXXXXX-1']);

 

_gaq.push(['_addOrganic', 'startlap.hu/web/', 'q'])

_gaq.push(['_addOrganic', 'startlapkereso.hu', 'q']);

_gaq.push(['_addOrganic', 'ok.hu', 'q']);

 

  _gaq.push(['_trackPageview']);

Természetesen bármennyi keresőt hozzáadhatunk a rendszerhez!

Bővebb információt ezen az oldalon lehet találni.

Az első paraméter a forrás nevét jelenti, a második pedig azt, hogy melyik mező jelenti az adott keresőben a kulcsszót (általában q, query, vagy keyword ). 

Azt tapasztaltam, hogy sok esetben a Google még magát sem ismeri fel tökéletesen, így ezen sor is jól jöhet még:

_gaq.push(['_addOrganic', 'google.hu', 'q']); 

Tehát még egyszer, ha nem használod ezt a beállítást, akkor az amúgy keresési forgalom kb 10%-ról nem fogod tudni megállapítani, hogy milyen kulcsszóval talált el hozzád! 

Sikeres statisztikai adatgyűjtést kívánok mindenkinek! 

ui: Ha ezt eddig nem alkalmaztad, annyira azért ne szomorkodj, nem vagy egyedül, pl. a Bookline se használja. :) (Nem, nem törtem fel a Bookline-t, hanem szépen kiolvasható a forráskódból, hogy alkalmazza-e ezt vagy sem.)

Az előző post, amit már félig megírtam még Londonban egy Starbucksban az valahogyan elveszett, pedig lementettem ide, ez a vacak vissza is jelezte és mégis :-( Úgyhogy mostanra vettem rá magamat, hogy újra megalkossam eme írást. 

(Kép forrása: http://fidzu.com/fidzu/magento )

Szóval volt szerencsém részt venni az első hivatalos londoni Magento konferencián, és az ott szerzett tapasztalatokat, most megosztom veletek. A konferencia programja és leírása amúgy itt érhető el: http://www.meet-magento.co.uk/

A méretét úgy gondolom jól mutatja, hogy több, mint 400 résztvevő volt a világ minden tájáról, leginkább persze Amerikából, illetve Európából, de jöttek más kontinensről is cégek, pl. Izraelből. (Habár Izrael szerepel mondjuk az Eurovíziós dalfesztiválon is :-) )

Ha pár szóban szeretném összefoglalni, hogy miről volt szó, akkor X.commerce, cloud hosting, sebesség optimalizálás, hatékonyság növelés, igazán nagy rendszerek Magento alatt, oktatás és tréning.

Hogy időrendben haladjunk Roy Rubin nyitotta a napot, ahol leginkább az X.commerce-ről volt szó, illetve egy kis bepillantást kaptunk abba, hogy milyen irányba megy el a Magento, tisztán látszik, hogy a teljes piacot szeretnék lefedni, a GO termékkel ugye a kezdő szegmenst, az Enterprise-al pedig az igazán nagy ügyfelek, azonban most lesz Enterprise Premium is. Ez abban fog különbözni a jelenlegi Enterprisetól, hogy még nagyobb támogatást ad hozzá a Varien, vagyis az anyacég. Látszik azért, hogy az igazán nagy cégekkel szeretnének komolyabb kapcsolatot ápolni, támogatás terén. 

Phil Robinsonnal (Vice President Business Development) folytatott beszélgetésemből sajnos az derült ki, hogy a Magento GO magyarul csak 2012 Q2-ben várható, viszont onnantól kapunk majd speciális támogatást is, tehát igazán 'magyarra' lesz szabva a rendszer.

Azt is megtudtuk, hogy megéri Magento fejlesztő cégnek lenni, a becsült bevétel a teljes világon az összes Magento fejlesztéssel foglalkozó cégek tekintetében körülbelül 2 milliárd dollár, vagyis a Magento az ingyenes rendszerével ennyi pénzt adott oda a fejlesztőknek, és még többet szeretnének.

A következő előadás leginkább az X.commerce-ről szólt, én itt ragadnám meg az alkalmat arra, hogy kicsit részletesebben bemutassam magát az X.commercet. Tulajdonképpen az X.commerce egy platform amelyik összefogja és rendszerbe foglalja a különböző elektronikus kereskedelmi rendszereket és egy olyan open source platformot nyit meg amelyet használva mind a fejlesztők, mind pedig az ügyfél kevesebb erőforrással jut sokkal messzebbre. Ez eddig nagyon marketing szagú volt?

Ok, nézzünk egy példát, idehaza van 4-5 nagy árösszehasonlító oldal, azonban mindegyik saját CSV/XML fájlt használ, ha az X.commerce lenne a csatoló felület akkor EGY (ok, megismétlem) EGY darab export fájlt kellene megcsinálni a fejlesztőknek és az X.commerce megoldaná azt, hogy mind a 4-5 árösszehasonlító oldalra menjenek ki a termékek (ehhez persze az is kell, hogy ezek az oldalak is X.commerce kompatibilisek legyenek, mert mi mint áruház még hiába vagyunk azok). Jelen pillanatban ugye mindegyikhez külön-külön fájlt kell készíteni, nos ezt gondolom nem kell megindokolnom, hogy mennyire értelmetlen...

Az X.commerce élharcosa a Magento mellett leginkább az ebay, és nem csak azért mert ugye megvette a Magentot, mint céget, hanem mert ő lehet az X.commerce egyik nyertese is, ha a Magento webáruház tulajdonosok egy kattintással majd feltölthetik a termékeit az ebay-re akkor fel fogják tölteni, és nyitnak egy másik csatornát amelyen keresztül értékesíthetnek. Valószínűleg hamarosan eljutunk majd oda, hogy a magyarországi aukciós oldalakkal is X.commercen keresztül lehet kommunikálni, habár idehaza igazából két (ami lényegében egy) szereplőről beszélgetünk. További előnyök pl. ha valaki készít egy webáruházat Facebookra és X.commerce alapú akkor jelen pillanatban rögtön tud kommunikálni a Magento és a Joomla rendszerekkel, ilyen módon nem egy adott webáruházhoz motorhoz készített Facebook áruházat, hanem rögtön kettőhöz, de nyilván hamarosan újabb webáruház motorok és csatlakoznak majd ehhez a platformhoz.

Be kell, hogy valljam, elég ügyes a Magento és az Ebay, lényegében azután, hogy letarolták a piacot e-commerce szoftverükkel létrehoznak egy platformot az egész piacra, amely bár open source, de mégis hozzájuk kapcsolódik, és mivel elég elterjedtek, ezért lényegében már erőből fog menni az is, hogy a többiek ehhez csatlakozzanak, és ahogyan nézem muszáj is lesz nekik, ha szeretnének fent maradni. 

Ezután az előadás után megtudhattuk azt, hogy hogyan lehet egy több országon átívelő Magento projektet kivitelezni. Megmondom őszintén habár érdekes volt, de kissé izzadság szagúra sikeredett. Lényegében azok a cégek akik ezt kivitelezték kaptak egy elég jó lehetőséget arra, hogy bemutathassák azt, hogy mennyire jók. Nyilván az ilyen is kell.

Utána jött a PredictiveIntent előadása, amely tulajdonképpen egy ajánló rendszer. Itt igazából nem is nagyon figyeltem, hiszen nekünk idehaza magyaroknak is két kiváló rendszerünk van erre a feladatra, így ezt inkább nem kellene importálni. Az egyik a http://www.gravityrd.com/ a másik pedig a http://www.scarabresearch.com/ lényegében ez a rendszer is azokat a megoldásokat tudja, mint a hazaiak. Az ajánlórendszer pedig nagyon fontos, mindenkinek aki komolyan gondolja, hogy webáruházat üzemeltet érdemes ezen rendszerek valamelyikét használnia.

Utána jött a Rackspace és az NBS System előadása, mind a kettő a hosztingról szólt. Úgy gondolom, hogy nem véletlenül került a programba két hoszting cég előadása is, hiszen a Magento mint tudjuk nagyon szeret procit, memóriát és egyéb erőforrásokat enni. A hoszting cégek egy része pontosan ezért a falra mászik tőle és gyakorlatilag azonnal azt követeli, hogy ezt a rendszert vigyék el tőle, vagy fizessenek érte extra díjat, hogy Magento hosztolnak. Ok, azonban ne a hoszting cég mondja meg azt, hogy üzletileg milyen rendszert használ az ügyfél. Valamit valamiért, sajnos a dolgok már csak így működnek, funkcionalitás, struktúrált kódszervezés vs. erőforrás igény. Az NBS System konkrétan megmutatta, hogy hogyan lehet napi kb. 100.000 látogatót is kiszolgálni Magento rendszerrel, és nem kell hozzá megvásárolni a Google teljes szerverparkját, egészen egyszerűen nagyon sok minden beállítás kérdése, úgyhogy ha végigmegyünk az optimalizálás egyes lépésein, akkor elég fürge Magento áruházat kaphatunk.

Sajnos nekünk még nincsen tapasztalatunk 100.000 napi látogató kiszolgálásában így mindenképpen tanulságos volt az előadás, és hát ebből is látszik, hogy meg lehet csinálni. Mellesleg az NBS System egy francia egyetemmel fejlesztette ki a http://www.nitrogento.com/ nevű Magento gyorsító kiterjesztést, mi még egy helyen sem próbáltuk ki, azonban a benne lévő dolgok nagy többségét egy kis odafigyeléssel nagyon egyszerűen lehet alkalmazni. Ha esetleg valaki úgy érzi, hogy az ő Magento áruháza lassú akkor szívesen segítünk benne, mert van tapasztalatunk nekünk is, ha napi 100.000 látogatóval még nem is, de napi 5.000-6.000 környékével már igen.

A következő előadásban Sweet Tooth-osok beszéltek arról, hogy hogyan lehet a felhasználót több csatornán keresztül is magunkhoz 'édesgetni'. A leginkább az volt a fontos ebből az előadásból, hogy nem lehet úgy gondolkozni, hogy a felhasználó bejön az áruházba és végigmegy egy úton, aztán vásárol. Hanem nagyon sok különböző út van amelyek egy része a vásárláshoz vezet, de mindenki a maga útját járja be és téves lehet túlzottan 'profilozni' akkor amikor a felhasználóinkat próbáljuk megismerni. Lehet, hogy bejött a keresőből egy termékre, de akkor még nem vásárolt, amikor máskor kapott egy levelet mondjuk egy kuponos oldalról akkor megint megnézte az áruházat, de még mindig nem vásárolt semmit sem, csak feliratkozott mondjuk a hírlevélre, majd pedig a második hírlevélben volt egy olyan akció ami miatt végül már vásárolt. Természetesen kiélezve az előadást arra, hogy használjuk hűségpontrendszert, hogy minél több visszatérő vásárlást és vásárlót generáljunk.

Ezután jött az a rész, ahol hatékonyság növeléséről volt szó. Három előadás és csak arról szólt, hogy hogyan legyünk sikeresebbek a neten az áruházunkkal, igazából ezekben semmi Magento specifikus dolog nem volt, azonban néhány érdekes statisztika (próbálom beszerezni őket) és többségében olyan dolgok amelyekről ez a blog is szól. Tisztán látszik, hogy odakint is ugyanazokat a technikákat tudják használni elméletben, mint amit mi idehaza tudnánk, az más kérdés, hogy ott alkalmazzák is, míg idehaza a többség csak álmodozik róla. A legutolsó előadás pl. arról szólt, hogy a 10-ből 7 kosárelhagyót hogyan lehet mégis vásárlásra buzdítani és mik a praktikák amit be kell vetni ezért. Az első lépés például az esemény utáni 24 órán belül küldött segítő szándékú e-mail, amelyben arról érdeklődünk, miben tudunk segíteni és miért akadt el a vásárlásban.

Hangsúlyt kaptak még a konferencia ideje alatt a tréningek és a képzések. A Magento is rájött arra, hogy nem csak szoftver kell adni, hanem know-howt is vele, mert maguktól a fejlesztők nem lesznek annyira sikeresek, ha nincsen támogatás nekik is. Az más kérdés, hogy ezen támogatás igencsak borsos áron kapható meg, persze mint ahogyan már mondtam valamit, valamiért, aki nem akar tanulni és nem szeretne továbbfejlődni az ne menjen fejlesztőnek.

Illetve bevezetésre kerül majd egy 'TE', vagyis 'Trusted Extension' logó a Magento Connecten, amely azokat a kiterjesztéseket fogja fémjelezni amelyet a Magento csapat átvizsgált, látszik itt is, hogy a szolgáltatás biztonság és a professzionalizmus irányában mozdul el a történet! Sajnos vagy nem, 5.000 kiterjesztés közül már nagyon nehéz átlátni, hogy melyik a jó és melyikkel lesz sok órán át tartó küzdés, hogy működjön végre.

Néhány szóban a kiállítókról is megemlékeznék. 

Sortal: Facebook alapú webáruház Magentohoz kapcsolva. Node, nagyon nem mindegy, hogy milyen áruház az, merthogy az általános Facebook alapú áruházban beteszed a terméket a kosárba és ennyi. De egy Facebook áruház nem attól lesz social, hogy pontosan ugyanazt tudod csinálni benne, mint egy hagyományos áruházban, hanem attól lesz social, hogy valóban olyan funkciókat kap amelyek közösségivé teszik, gondolok itt arra, hogy kupon kódot tudsz ajándékozni a barátodnak ezen a rendszeren keresztül és nem kell nyomtatni, e-mailezgetni stb. Lehetőség van közösségi vásárlásra is, pl. ha hárman összeálltok és megveszitek 1-1 lcd tv-t akkor kérhettek rá egyedi árat, elvégre nem egy ügyfelet nyer a cég, hanem hármat rögtön. Természetesen a barátaidat az lcd tv megvételére a Facebookon keresztül tudod aktiválni.

Sagepay: A Sagepay egy payment gateway, vagyis kapcsolatot nyújt a webáruház és a bankok között kártyás tranzakciók tekintetében. A SagePay a tokenes rendszerét reklámozta amely valójában arra jó, hogy a bankkártya adatok nem a webáruházban tárolódnak el, hanem a SagePay rendszerében és a webáruház egy tokent kap arra, hogy használhassa őket. Ilyen módon az áruházaknak nem kell extra védelmi dolgokat bevezetni, hiszen nem tárolnak bankkártya adatot, így ha elektronikus betörés történik akkor sem kerülhetnek ki kártya adatok. A token lényege, hogy újra és újra felhasználható, ha ismerjük azt hogy hogyan működik idehaza a bankkártyás fizetés akkor ez valóban nagy segítség, merthogy jelen pillanatban idehaza minden egyes fizetésnél az ügyfélnek meg kell adni a kártya adait, ami értelemszerűen lassítja a vásárlás folyamatát.

Kiállító volt még az aheadWorks és a WebShopApps is akik a Magento kiegészítők piacon foglaltak el kiemelkedő helyet, az ő kiegészítőik közül mi is rendszeresen használunk többit is egy-egy áruház készítése során.

A Listrak-ról érdemes még egy kicsit beszélni, ez egy e-mail markeing szoftver, köztudott, hogy a Magento beépített hírlevél küldője gyakorlatilag csak addig használható ameddig nagyon kevés címre küldjük ki a hírlevelet, merthogy nem lehet benne szegmentálni, nem lehet személyre szabott e-maileket küldeni, nem lehet a vásárlás után x-nappal újra megszólítani valamivel a felhasználókat, pl, hogy értékeljék a kiszállítást, az áruházat vagy ha már vettek iPhone4-et, akkor itt az ideje, hogy letöltsék a webáruház iPhone4-re optimalizált verzióját.

Az utolsó kiállító akiről szeretnék szót ejteni, az a PostCodeAnywhere. Ez egy havi díjas szolgáltatás, amely egy állandóan frissített cím adatbázist tartalmaz és a félrecímzéseket hivatott kiküszöbölni, talán tudjátok, hogy Angliában egy postcode-hoz legfeljebb néhány utca tartozik, így ezek jól karbantartott adatbázisával elkerülhető az, hogy a postcode és a valós cím inkonzisztens legyen, ezzel megkönnyítve a kézbesítést és növelve a csomagok eljutásának pontosságát a címzetthez, mert egy rossz helyre elküldött csomag ugye a webáruházat terheli.

Összességében ennyi, továbbra is úgy gondolom, hogy a Magento a legjobb a választás amely a piacon jelenleg elérhető egy e-kereskedő számára. 

Rövid post lesz, ígérem (az a lényege, hogy mennyire meztelen a király), csak a tények és semmi más. Egy kis Google Analytics Multi-Channel Funnels szükséges hozzá, meg egy normális látogatottságú amerikai oldal ahol van mit mérni, meg hát igazából az a Facebook hazája + egészen más konverziós értékek vannak odakint. (kis pénz kis foci, ahogyan tudjuk...) Egyszóval nézzünk meg hogyan működik ott a közösségi média.

Van tehát egy oldal, ahol az elmúlt 30 napban 95.000 egyedi látogató fordult meg, kb 8%-os a konverziós arány (érzem, hogy nem hiszitek el, a magyar átlag 1-2%-os, de higyjétek el, látom 8% és pont) ez egészen pontosan valamivel több, mint 12.000 tranzakciót feltételez az elmúlt hónap folyamán. Szóval láthatjátok, hogy itt már nincsen statisztikai hiba, vagy legalábbis minimális. Több, mint 8000 Facebook rajongó van, napi több, mint 2-3 post, tehát azt is mondhatjuk, hogy aktívak.

A mérés a Google legújabb (egyik legújabb) eszközét a Multi-Channel Funnels használtuk, aminek az az előnye, hogy nem azt nézi, hogy a látogató először/vásárlás előtt közvetlenül hol találkozott velünk, hanem azt nézi, hogy a látogató hány interakciót csinált végig velünk. Milyen csatornákon keresztül hányszor és honnan látogatta meg az oldalt, mire eljutott oda, hogy végre nálunk vásároljon.

Kiderülhet végre az, hogy melyik eszközünk mennyire erősen számít bele a vásárlásba. Nem először és nem utoljára, hanem folyamatában! Merthogy először lehet, hogy a felhasználó velünk egy banner hirdetésen keresztül találkozott, de utána feliratkozott a hírlevélre majd bumm... vásárolt végre. Ez esetben nem mondhatjuk azt, hogy a hírlevél hozta a vásárlást, mert hát ha nincsen banner hirdetés akkor nincs aki feliratkozzon a hírlevélre és vica-versa ugye, ha nincsen hírlevél nincsen vásárlás, hiába találkozott az emberünk már az oldallal korábban.

Egy kis gyorstalpaló (angolul):

A tranzakciók tekintetében a Facebook bevétel szempontjából a 15. helyen áll, amit azt jelenti, hogy 14 másik forrásból jövő látogatók nagyobb értékben vásároltak az oldalon. Egészen pontosan a több, mint 12.000 tranzakcióból így 87 darabot tudhat magáénak. Ez azt jelenti, 87 olyan vásárlás volt, hogy az emberek a Facebook-on találkoztak először az adott áruházzal. Könnyen belátható, hogy ez szinte a statisztikai hibahatár.

Eddig (és általában ilyenkor szokott jönni valami nagyon okos egyén), aki azt mondja, hogy OK-OK, viszont ez csak azt nézi, hogy mi volt az első interakció, viszont a Facebook pont arra jó, hogy utána masszírozd a felhasználódat addig ameddig nem vásárol tőled valamit. Végre ez a "masszírozás" most már kideríthető, hogy mennyire sikeres.

Jelen esetben 124 tranzakcióban tudott segíteni a Facebook, vagyis 124 olyan eset volt a 6.500-ból (lol) ahol a Facebook-on keresztüli kapcsolattartásnak volt kimutatható eredménye. (Az Assisted Conversions-be nem számít bele az utolsó lépés, csak az azt megelőző lépések, abból meg kb 6.500 volt. )

Persze ismételten lehet azt mondani,hogy ez egy hosszútávú stratégia... vagyis 30 nap _nem_ elég!

Ok, legyen mondjuk 3,5 hónap amikor az eredményeket nézzük:

OK, szerintem akkor ezt hagyjuk... 

Az a legfontosabb, és azt hiszem, hogy ezt minden esetben kellő hangsúllyal mondom, hogy MÉRNI és MÉRNI kell mindent, amit csak lehet. Egyetlen tanácsadónak, vagy ön/mások által jelölt zseninek sem szabad elhinni feltétlenül azt amit mond. 

Hosszú szünet utána első bejegyzésem apropója némi megdöbbenés fűszerezve azzal a ténnyel, hogy egyesek mennyire tisztelik a másik munkáját. Történetesen sohasem gondoltam volna, hogy egyesek arra vetemednek, hogy saját üzleti oldalukon használják fel ezen blog tartalmát saját írásukként bemutatva azt. Az ellen nem szóltam volna semmit, ha valaki az illető azt mondja, hogy 'Nézd, itt is ajánlják a Magento motort, ezért használjuk mi is azt'. Vagy legalább egy hivatkozás vagy bármi... 

Szóval lopjuk a tartalmat ahogy kell.. nem számít, hogy kicsi a piac és felismerhetik, úgy látszik az sem számít, hogy egy 2010-ben alapított cég 2008-as üzleti döntéssel példálózik. Hogy diplomatikusak legyünk: a vélhetően eredeti bejegyzés lelőhelye: 

http://e-commerce.blog.hu/2010/04/04/miert_valaszd_a_magento_webaruhaz_motort

és egy hozzá elég hasonlatos írás:

http://webandmoore.hu/szolgaltatas/webshop/magento.html

Persze ha esetleg időközben a tartalom egészen véletlenül valahogyan eltűnne, akkor ezért csináltam egy képet is róla itten:

Szakmailag az a non plusz ultra, hogy a Magento logó és a cikkben használt kép az eredeti helyre hivatkozik, vagyis a blog.hu szerveréről töltődik le, ez alapból feltételez némi igényességet.

Szóval a kiváló Web and Moore Kft.-t csókoltatom. Sok sikert szeretnék kívánni nekik a korrektség jegyében, mert hát tartalmat lopni sokkal könnyebb, mint alkotni egy sajátot és persze az sem számít, hogy ez az ország kellően kicsi ahhoz, hogy a szakma elég jól ismerje egymást. 

Gábor barátomnak köszönöm a linket, őszintén bevallom sohasem hittem volna, hogy ebben a szakmában bárki is idehaza megpróbálna egy ilyen böszmeséget, ezért nem is kerestem sehol sem a saját tartalmaimat a neten.

UPDATE: Engedve a közakaratnak! :)

UPDATE2:

Úgy gondolom, hogy nem lehet eleget beszélni arról, hogy milyen fontos a weben a bizalom megszerzése. Örömömre szolgál, hogy az idei őszi SzEK.org konferenciának ez lesz a témája. Egyelőre még csak néhány a topic és dátum biztos, meg az, hogy én ott leszek, és erre bíztatok mindenkit!  :-)

Régóta tudjuk, hogy az e-kereskedelem sikere szempontjából az egyik legfontosabb tényező a vásárlói bizalom. De hogy lehet a vásárlók bizalmát elnyerni? Az elállási joggal, a fogyasztóvédelmi szabályok betartásával vagy a bankkártyás fizetés lehetőségével? És nem elég megbízhatónak, szabályosnak lenni - annak is kell látszani! Ezekről a kérdésekről fog szólni a SzEK.org 2011-es őszi konferenciája Szabályos-E - fogyasztóvédelem, szabályozás, ellenőrzés az e-kereskedelembencímmel november 16-án a Lion's Garden Hotel-ben.

 Bővebb információ a SzEK.org weboldalán, itt.