Ebben a bejegyzésben egy kicsit behatóbban fogok foglalkozni a Google analitikai eszközével a Google Analytics-el. A legtöbb webáruháznál ugyan telepítve van ez az alkalmazás, de azon túl, hogy most 1100 a napi látogatottságom, vagy most éppen 765 a többsége nem használja további analízisekre, kimutatásokra. Igaz, ehhez általában már be is kell állítani a Google Analytics-et, mert nem mindegy, hogy mit mérünk vele. Tehát sokszor amikor használjuk is az adatokat és építkezünk belőlük hibás következtetésre jutunk, azért mert hibás beállításokból csak hibás következtetéseket kaphatunk.
Az első lépés tehát, hogy megfelelően állítsuk be az Analytics-et, és ezt nagyon sokan kihagyják, nem foglalkoznak vele. Egy Google Analytics audit során a következőket célszerű tehát vizsgálni.
Mire jó alapesetben a Google Analytics? Bővebben itt.
- Biztosan minden oldalon megtalálható-e a Google Analytics kódja? Sok esetben azt látjuk, hogy ez nem így van. Ha például Magento áruházat üzemeltetünk és minden oldalt a Magento szolgál ki az áruházon belül, akkor ez garantált, de ha létrehozunk bizonyos kampányokhoz érkező oldalakat, akkor sokszor kihagyjuk, nem tesszük bele a kódot ezekbe az oldalakba így pedig azon oldalak követés nélkül maradnak, ez több problémát is, és viszonylag egyszerű felderíteni azt, hogy kihagytuk-e a kódok valamelyik oldalból.
- Biztosan jól vannak-e beállítva a konverziós célok és a konverziós csatorna?Konverziós cél sok minden lehet az oldalon, általában egy fontos oldal megnézése vagy form kitöltése szokott lenni a konverzió. Ezeket azért érdemes követni, mertegyébként például csak azt tudjuk megmondani, hogy egy nap hányan iratkoztak fel a hírlevélre, de ha ezeket az információk már Analyticsből is követjük azt azt is képesek leszünk megmondani, hogy ezek a feliratkozók melyik irányból jöttek. Beláthatjuk, hogy ezek igenis lényeges információk. Amikor bonyolultabb aktivitásokat kérünk a felhasználótól, akkor szoktuk alkalmazni a konverziós csatornát, ilyenkor nem csak az a lényeges, hogy a hányan töltenek ki egy formot, hanem, hogy egy folyamaton (pl. regisztráció, vagy vásárlás) hányan mennek keresztül és melyik lépésnél hányan hagyják el a számukra kijelölt folyosót.
- Van-e az egyes konverziós célokhoz összeg rendelve? Első hallásra talán furának tűnhet, de igenis pénzben kifejezhető értéke van egy hírlevél feliratkozásnak, vagy egy visszahívás kérésnek is. A konverziókat azzal tudjuk megkülönböztetni jól egymástól, hogy mindegyikhez rendelünk egy értéket, amely azt reprezentálja, hogy egy típusú konverzió nekünk mennyit ért.
- Gyűjt-e máshonnan is adatot az adott Google kód? Sajnos nem egyszer láttunk már arra példát, hogy ugyanazt a Google kódot több helyen is használták egy időben, ezáltal pedig téves adatok születtek. Pl. a fejlesztési oldalon, vagy a weboldal készítője a mi oldalunk kódját használta fel arra, hogy egy következő rendszert építsen belőle, persze közben elfelejtette kivenni a mi Google Analytics kódunkat, így a fejlesztés közben a másik oldal látogatóit is a Google Analytics a mi oldalunkhoz számolta, ezáltal teljesen megzavarodott a rendszer. Érdemes ezeket is kiküszöbölni, mert mint a bejegyzése elején mondtam az ilyen hibás adatokból hibás következtetések fognak születni.
- Követjük-e az eseményeket az oldalainkon? Amennyiben az oldalunkon van videó, vagy vannak pdf fájlok, akkor egy videó megnézése, vagy egy pdf fájl letöltése egy olyan esemény, amelyik szintén fontos lehet számunkra. Mivel a pdf fájlokban nem helyezhető el Google Analytics követőkód, ezért egy megfelelő esemény beállítással kell követnünk azokat. Ha például olyan weboldalunk van, ahol csak úgy lehet rendelni, hogy letölt a látogató egy pdf-et és azt kitöltve és elfaxolva tud nálunk rendelni, akkor ezen pdf letöltése kulcsfontosságú a számunkra. De ha van egy termékről egy bemutató videó akkor az is lényeges információ, hogy megnézik-e a felhasználók ezt a videót és ha igen, akkor hányszor, és ha hányszor, akkor mennyi ideig? Ezek olyan lényeges információk amelyek sokkal többet mondanak el nekünk a látogatóink viselkedéséről, mint amit annyival megismerhetünk, hogy melyik napon mekkora volt a látogatottság...
- Kiszűrjük-e a belső forgalmat? Természetes, hogyha van egy weboldalunkon akkor azt mi magunk, a fejlesztő, a reklámügynökség viszonylag gyakran látogatja. Ezen a látogatásokat beleszámolni a normál látogatásokba nem túl szerencsés, egyrészt általában mi naphosszat a saját oldalunkat nézegetjük, vagy a telefonos megrendeléseket magunk kattintgatjuk össze a normál felületen. Ezeket az esetek jó lenne kiszűrni abból a forgalomból amit analizálunk, ugyanakkor a webáruházak 99%-nál ez nem történik meg! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a saját magunk torzítjuk azt a statisztikát amit arra használunk fel, hogy jobban megismerjük a vásárlóinkat.
- Be van-e állítva az Elektronikus kereskedelem követése a weboldalonWebáruházak esetében szinte elengedhetetlen, hogy konkrétan lássuk azt hogy a felhasználók mit és milyen értékben vásárolnak az áruházban. Pl. azok a látogatók akik "x" kulcsszóra keresve eltalálnak az oldalunkra vajon megveszik-e "x" mellé még "y" terméket is, esetleg "x"-et sem veszik meg? Vagy éppen fordítva "x" terméket keresik az oldalon, de végül "y"-t veszik meg. Persze az előző csak egy példa arra, hogy miért fontos használni az Elektronikus kereskedelmi modult, amennyiben webáruház tulajdonosok vagyunk. De ha szeretnénk még egy példát kapni, akkor Google Adwordsel összekapcsolva például annak forintra pontos hatékonysága is megmondható, tehát nem kell tippelnünk, hogy megéri-e nekünk a Google Adwords kampány, hanem konkrétan ki tudjuk mutatni.
Bővebben erről: Google Ecommerce modul webáruházak számára.
- Követjük-e a weboldalon belüli kereséseket? Bármennyire is meglepő a weboldalon a keresőt a felhasználók teljesen máshogyan használják, mint ahogyan a Google keresőben a keresőt. Csak akkor tudjuk megérteni pontosan a felhasználóink igényeit, ha a belső kereső használatát is követjük. Pontos követéssel azt is meg tudjuk határozni, hogy a felhasználók hogyan viselkednek a keresés után, de erre is csak akkor van lehetőségünk, ha beállítjuk ezt a Google Analytics számára, mert magától nem képes kitalálni azt, hogy melyik paraméter jelenti a webáruházban a keresést.
Bővebben erről: Google Site Search beállítása.
- Kizárjuk-e a szükségtelen paramétereket az url-ből? A legtöbb webáruház most már a SEO miatt kanonikus URL-eket használ, és a paraméterek nem az URL-ben vannak benne, de néhány esetben még most is előfordul, hogy szükségtelen paraméterek jelennek meg az URL-ben, és az ilyen paraméterekkel meghívott oldalakat a Google Analytics külön lapletöltésnek tekinti. Ilyen paraméter szokott lenni általában a "session id" vagy "user id", ez gyakorlatilag azt okozza, hogy azonos oldalak többször (akár százszor) is szerepelnek különbözőképpen az analitikában, így pedig bizonyos paramétereket lehetetlen megmondani, mondjuk egy oldalhoz nem lehet egyszerűen megnézni, hogy hányan hagyták el, mert 100 vagy még több oldalt kell összefogni egyszerre egy ilyen statisztikához.
Remélem, hogy sikerült egy kicsit mélyebben megismertetni az olvasót azzal, hogy miért is fontos a Google Analytics Audit egy weboldal számára, és ha még mindig nem hiszünk ennek hasznosságában, akkor elárulom, hogy a nagy forgalmú webáruházak 1-2 éven keresztül hangolják a saját Google Analytics beállításaikat, hogy a legtöbbet tudják kihozni a kinyert adatokból, úgyhogy érdemes minél előbb elkezdeni a korrekt adatgyűjtést, mert különben fél éven belül nem lesz honnan adatot kinyerni!!!
