Nyílt forrású megoldás vagy egyedi fejlesztés?

2009.06.02. 14:37 Ernő007

Idehaza is világviszonylatban is sok cég van amelyik a webáruház fejlesztéséhez nyíilt forráskódú (un. open source) megoldás használ, sokan pedig a teljesen egyedi fejlesztésre esküsznek, ezeket hívják zárt forráskódú rendszereknek.

A nyílt forráskódú rendszerek esetében az átadott rendszer forráskódját a fejlesztőknek mellékelniük kell a projekthez (webes alkalmazások esetében ez amúgy is szinte követelmény, hiszen enélkül nem működne az áruház, mivel pl. PHP szkript nyelv és a fordítás valós időben történik, ennek ellenére azért vannak lehetőségek levédeni a kódot). De nyílt forráskódú projektek esetében ezt nem túl etikus és általában tilos is (bizonyos nyílt forráskódú licenszek úgy működnek, hogy amit te fejlesztettél a szoftverhez a tied és nem kötelező kiadnia forrását az ügyfélnek, bizonyosak pedig úgy működnek, hogy mivel az alap szoftver nylít forráskódú, ezért bármit írsz hozzá, azért kérhetsz pénzt, de nem tarthatod vissza a forráskódot).

Zárt forráskódú szoftverekkel szintén sok webáruház fejlesztő cég rendelkezik idehaza, ezek teljesen különböző tudás színtű és fejlettségű szoftverek, amelyeket a cég bizonyos ideje fejleszt. Érthető tehát, hogy a cég a saját know-how-ját és szellemi tulajdonát nem szívesen adja ki, mert ha a konkurencia kezébe kerül, akkor könnyen tud ő is arra az alapra webáruházat létrehozni, vagy akár az ügyfél magának egy másik webáruházat létrehozni minimális költségből. Ezért egyes cégek vagy levédik a kódot, hogy más ne tudjon hozzá fejleszteni, vagy pedig nem is adják ki, és az elkészült áruházat üzemeltetik az ügyfélnek.

Nézzük meg, hogy milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár az open source megoldás vagy az egyedi fejlesztés.

Az open source megoldás első pillanatban nem tűnik túl biztonságosnak, mert tulajdonképpen mindenki ismeri a kódot, meg tudja nézni, hogy hogyan működik, és ez alapján hihetnénk azt, hogy aki elég jól ért a programozáshoz az pillanatok alatt feltöri bármelyik erre épülő áruházat. Ez nagyon téves szemlélet! Általánosan elmondható az, hogy a kód attól nem sérülékenyebb, mert sokan látják, hogy hogyan működik, több szem többet lát alapon a kód általában kevesebb hibát tartalmaz! ( Hasonlóan az elv a biztonságtechnikában használt kódoló eljárásokhoz, ahol általában azt a kódolót tekintik erősnek, ahol mindenki ismeri az elvet, hogy hogyan működik, de mégis a kulcs/jelszó ismerete nélkül a kódolt szöveget nagyon nehéz visszafejteni. ) Levonhatjuk tehát a következtetést, hogy a kód attól nem sérülékenyebb, mert sokan látják, nem akarok vitát nyitni, de pl. a Windows operációs rendszerben is elég sok hiányosságot találnak, holott a forrása zárt!

A nyílt forráskód előnye, hogy egy nagy "közösség" áll mögötte vagyis viszonylag sokan értenek hozzá, ezért a hibákat gyorsan tudják javítani és sokan érdekeltek a fejlesztésében, tehát kicsi az esélye, hogy ne jöjjenek ki újabb és újabb verziók. További előny például, hogy mivel sokan ismerik, ezért nagyjából cégfüggetlen terméket kapunk, ha nem vagyunk megelégedve a fejlesztő céggel, vagy valami ok miatt ő már nem kíván foglalkozni az áruházunkkal, akkor könyeddén találunk egy másik fejlesztőt vagy fejlesztői csapatot, akik tovább tudják vinni a fejlesztést. Ezt zárt foráskódú rendszer esetében általában a fejlesztők 99%-a visszautasítja, mivel senki sem szereti más cég termékét továbbfejleszteni.

Mi lehet a hátránya a nyílt forráskódú rendszereknek? Amit az előzőleg elmondtam előnyök, abból később bizonyosak hátrányosak is lehetnek. Sajnos nem egyszer a közösség szószóloja vagy szószólói, akik összefogják a fejlesztést kihullanak és ilyenkor a mégsem történik meg az újabb verziók átadása és a fejlesztés megreked. Ezt nagyban tudja csökkenteni az, ha a fejlesztés nyílt forráskódú, de egy nagyobb cég áll mögötte, akinek gazdasági érdeke, hogy a fejlesztés ne álljon le! Nem egy ilyen eset van, pl. a Novell elég sokat költ a Linux fejlesztésére.

Másik hátrány lehet, hogy bizonyos esetekben a szoftver nagyon elterjedt, ugyanakkor régi alapokon nyugszik, meg kellene újítani, de az annyi munka lenne, hogy senki sem vállalja fel és ezért mindenki a már működő rendszert "foltozgatja" (sajnos ez néha a zárt forráskódú rendszerek esetében is így van... ). Ilyenkor a szoftver nehezen kezelhető monstrummá válik és tele lesz hibával, előbb-utóbb azonban mindenképpen váltani kell, minél később jön a váltás, annál fájdalmasabb lesz. Célszerű tehát megkérdezni szakértőket arról, hogy a véleményük a szoftverről és ez alapján eldönteni, hogy érdemes-e vele foglalkozni vagy sem.

Mik az előnyei a zárt forráskódú megoldásnak a nyílttal szemben? A nyílt forráskódú megoldások internacionálisan és minél általánosabban vannak fejlesztve, azért, hogy szinte mindenkinek megfeleljenek! Pontosan azért nem a magyar, hanem sokkal inkább az amerikai viszonyokat veszik figyelmbe a fejlesztés során, és a rendszerben egy csomó olyan dolog van megvalósítva, melyet idehaza nem vagy csak korlátozásokkal lehet használni. Az általánosságnak való megfelelés miatt az egyszerű dolgok is "nehezen" vannak benne felépítve. Ha olyan dolgot szeretnénk benne megvalósítani, amit alapból nem tud, akkor a fejlesztő cég általában dupla annyit dolgozik vele, mintha a saját fejlesztésű webáruházán dolgozna, és ez érződni fog a fejlesztés költségén is. Ha pedig valami nagyon speciális áruházat szeretnénk, akkor lehet, hogy a nyílt rendszer nem alkalmas rá, a legnagyobb hazai és külföldi áruházak szinte kivétel nélkül egyedi fejlesztések, ennek megfelelően az áruk is igen borsos, több milliós, de inkább több tízmilliós fejlesztések.

Mik a zárt forráskód hátrányai? A legnagyobb hátrány az, hogy igazán jó rendszerük csak a nagy cégeknek van Magyarországon, a kisebb cégek saját fejlesztésű rendszerei általában kevésbé átgondoltak, egyáltalán nincsenek dokumentálva és nem is fejlődnek kellőképpen, sok esetben a fejlesztés elhal és akkor a megvásárolt áruházunkat nem lehet továbbfejleszteni, hanem ki kell dobni, és semmi sem garantálja, hogy olyan céget választunk, amelyik még 2-3 év múlva is a piacon lesz. Látjuk, hogy ez általában valós problémát jelent és sok esetben a cégek szeretnének továbblépni a meglévő rendszerükkel, de nincsen rá mód, mert 1-1 modult az adott cég nem fejleszt le csak azért, mert egyik ügyfelének szüksége van rá, de a többinek nincsen, vagy csak olyan áron, ami már tulajdonképpen nem éri meg!

Egyértelműen nem szabad tehát azt mondani, hogy a nyílt vagy a zárt forráskódú webáruház szoftver a nyerő! Általában a nylít forráskódú szoftver az esetek 90%-ban jobb megoldás. Kellő körültekintéssel válasszunk zárt forráskódú szoftvert, mert lehet, hogy 1 év múlva már nem lesz senki, aki továbbfejlesztené számunkra!


Szeretnék értesülni az e-commerce.blog.hu új bejegyzéseiről.

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: open source webáruház webáruház készítés

A bejegyzés trackback címe:

https://e-commerce.blog.hu/api/trackback/id/tr401156894

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: elf-jo.com 2017.11.14. 15:12:37

Valium and buspar - naipajr

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

E-commerce - Kereskedj JÓL a weben!

Hasznos blog webáruház fejlesztésén gondolkodó cégeknek vállalkozásoknak. Kikerülhető csapdák melyeket a nem kompetens cégek jelentenek és bizonyítottan működő eszközök, melyekkel a profit növelhető. Felület e-kereskedőknek tapasztalataik megosztására.
További kérdések, információk: horvath@webseo.hu

OptimumClick PPC Agency Manchester UK

© Horváth Ernő - A blog tartalmát a szerzői jog védi. A bejegyzések bármely része magáncélokra, nem-üzleti jellegű weboldalakhoz változtatás nélkül és a forrásra való pontos és megfelelő hivatkozással ( e-commerce.blog.hu) szabadon másolható, terjeszthető elektronikus és nyomtatott formátumban. Üzleti jellegű felhasználás csak a szerző írásos engedélyével lehetséges, minden jogszerűtlen felhasználás 10.000 Ft+Áfa/szó összegű kártérítést von maga után.

Friss topikok

Linkblog